|
Témaindító hozzászólás
|
2012.01.28. 14:21 - |
 |
[214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Hallottam Axel nyögését és ez büszkeséggel töltött el. ~na csúcs nem vagyok olyan rossz...azt hiszem megérte este pornót nézni haverokkal~ gondoltam magamba, bár arra egyáltalán nem gondoltam hogy ezt én fogom csinálni egy pasinak és még élevezem is. Mikor mondta hogy elég hirtelen minden mozdulattal megálltam de a nyelvem még kint lógott aztán végignyaltam a számon és behúztam a számba.
-És most...mit óhajtasz? -kérdeztem kicsit félrebillentett fejjem, mert így még aranyosabbnak és ártatlanabbnak tűntem. Bár őszintén hiányzott a dúrvaság, de ha ő ezt akarja, nincs választásom. |
Olyan érzés, mintha a farkammal smárolna! Nem semmi! Jézusom, nagyon jól csinálja, és még kérnem sem kellett rá, ez az.. cskanáld csak tündér virágszálam! Halkan kezdek el nyögni alatta az élvezettől. Ez nagyon jóóó.
-Eh... ehh.. ehlég!- Próbálom leállítani mikor úgy érzem mindjárt elmegyek. Megbaszni akarom, nem ússza meg csak egy szimpla szopással, az szinte biztos! |
~fu szakadj ketté én jót teszek veled, te meg itt kínzol~ morogtam magamba, de arcomon ez nem látszódott mivel már kezdett kicsit kipirulni. Mikor elhúzódott úgy döntöttem gonosz leszek, ha nem ad csókot, akkor addig kínzom lent amíg idő előtt el nem megy. Nos igen odacsúsztam Axel nemességéhez így a térdének a szélén ültem és elkezdtem azt nyalogatni olyan nyelvmunkával mintha egy csók lenne, de annál azért kicsit intenzívebbem mozgattam. Fel és le majd a tetején körbe körbe. ~fu többet ilyet tuti nem teszek~ gondoltam magamba és bevettem egy kicsit a számba és ott elég lassan de kicsit erősebben mozgattam körbe a nyelvem mint egy csóknál szokás. |
Kis ribi! Fogadjunk, hogy még élvezi is! Grr, csak ne lennél ilyen vadító! Harr! Felsóhajtok a különleges kényesztető bánásmódot élvezve. Áhh! Ez nagyon pazar, és megse kell mozdítanom a kisujjamat sem
Látom hogy csókra vágyik így épphoyg érintem száját, de mikor belelovalná magát hoyg csókot kap elhúzódom tőle. Csak játszom vele. Vágyom a szűk kis seggére, Arr nagyon is! |
~Na igen sejtettem hogy így fog viselkedni...na meg az a vigyor~ gondoltam magamba, de most eltekintettem ezen dolgok felett és engedelmeskedtem. Lejjebb csúsztam egészen a combjára, de a puha kezeimet közben végigsimítottam az egész testén a nemességéit. Gondoltam ha már szervíz legyen jó, úgyhogy nem kézzel szabadítottam ki Axel nemességét hanem szájjal és csak arra használtam puha mancsaim hogy teljesen lehúzzam róla a nadrágot. Aztán visszacsúsztam a nemességére, de nem ültem rá, csak fölötte voltam és a hátsómmal éppenhogy hozzáérve igyekeztem izgatni, bár odanyúltam az egyik kezemmel is, így előrehajoltam Axelhez és kinyújtottam a nyelvet, de a szám is nyitva volt, mintha könyörögtem volna hogy csókoljon meg. |
Ördögi , pajzán vigyor telepszik meg a pofámon. Összekulcsolom a kezemet a tarkómon és úgy nézek rá.- Akkor csomagolj ki, izgass fel és láss neki- vigyrorgom. Persze nem akarom hogy mindent egyedül csináljon, de ha már így felajánlotta, akko rélek a lehetőséggel |
Gondoltam most hogy közölte hogy nem fog megölni, meg be se ragasztja a számat, pedig most elég nyersen beszéltem vele, meg galyra vágtam a kanapéját és a parkettáját is. Mégse adott el, bár azt csak magamnak köszönhetem. Gondoltam egyefene jót teszek neki, most az egyszer jó kisfiú leszek.
Csendben levettem magamról a ruháim és úgy ültem vissza Axel derekára.
-Kívánj és azt fogom tenni...-mondtam mintha valami cselédlány lennék, aki várja a mesterének minden óhaját. |
-Nem foglak megölni!- mondom neki határozottan madj elfekszek mellette az ágyon és a derekamra húzva magamra ültetem.
-Kívánlak...- szólalok meg pár perc szemezér után. Eszméletlen teste van a kölyöknek. Csak azért nem tapasztom be a száját, mert írtó jó lenne ha betaníthatnám szopni, csak félek hogy harapós.-Dugni akarok!- mondom mintha csak az időről beszélnék.- Most! |
-Ilyen az ember aki fél életét árvaházba vagy intézetbe töltötte mert nincs őse...-mondtam holt nyugodtan Axelnak, mert ez az igazság, minkét helyen hozzám hasonló vagy nálam sokkal rosszabb emberek vannak. Sőt mondhatni én vagyok mind közül a legjobb.
-Gondolom neked volt családod ezért vagy olyan "jó" ember...-mondtam neki aztán sóhajtottam, nem állt szándékomba közötködni, csak kicsúszott. Nem a kedvenc témát a család ez van.
-Hát ha valamit akarsz velem csinálni...inkább ölj meg mint sem hogy eladj valakinek a világ végén...-tök komoly tekintettel közöltem Axelal az utolsó mondatomat. Na igen ha nem ő öl meg akkor én végzek magammal a megrendelőnél. Persze majd hagyom hogy hol mi vén fószer vagy nyálas rajongó tapogasson örökké, vagy zárjon ketrecbe mint valami énekes madarat. |
AZt jelenti hogy azt csanálod amit mondok, nem pedig a szöges ellentétét!- sóhajtok fel.- Téged tényleg nemneveltek a szüleid semmire? Elvagy vadulva Maugli! De ez itt nem a dzsungel, hanem egy lakás, méghozzá az enyém! Ha rongálod a cuccaimat, leharapom a fejed!- fenyegetem közel hajolva a szájához.- Most még itt vagy, de lehet hogy meggondolokm magam, és mégis elviszlek a megrendelődnek... semmi kedvem vesződni egy olyan kölyökkel, aki nembír magával!Úgyhogy embereld meg magadat! |
-Cecil az férfi név, csak nőnek gondolja mindenki...és ne becézgess...ha már kérdezted a nevem akko rendesen használd...-morogtam mert tényleg nem bírom ha a nevemmel baszogatnak. ~komolyan, hiába van kevés esze néha nem tudom mire gondol~ tünődtem el, aztán egy hatalmasat sóhajtottam. ~az a baj hogy mindketten erős személyiségek vagyunk és még makacs is vagyok... tuti megszívom a végén, nem bízhatok benne...ha jó vagyok se kapok semmit...csak morgást, már nem azért de tényleg lecsesz amiért adtam neki egy milliókat tartalmazó bankszámla számot...ha csöndben vagyok a szekrénybe mint jó kisfiú, akkor is kirángat onnan...neki mi jó?~ gondolkoztam magamba, de látszódott az arckifejezésemen hogy belül eléggé morgok.
-Akkor áruld el neked mi a francot jelent hogy jó...? -kérdeztem szúrós tekintettel. |
-Cecil? Az nem női név?-kérdezem felhúzva a z orromat.- És ide figyelj... az hogy bosszantassz meg az hoyg kielégíted a perverzióidat az két külön dolog! Ne bosszants, azzal nem éred ell hoyg megkapd amit akarsz tőlem! Hidd el neked is jobb lessz ha nem baszod fel az agyam rendszeresen- morgomn neki.
-Ha meg élvezed a durvaságot, cserébe hogy jó leszel, megjutalmazhatlak egy kis finomsággal- vigyorodom el ördögien.- De ha parasztkodsz, akkor összepillanatragasztózom a lyukad! Értve vagyok, Cecilyy? |
-Komolyan ennyi eszed van? Hányszor mondjam még el, hogy igen? Igen élvezem ha versz...ha durva vagy...ez van... de ha annyira érdekel Cecil Averay a rendes nevem, most boldog vagy? - mondtam a fiúnak, mondatom elejét eléggé morcosan, mert már vagy hatodjára mondom hogy élvezem ha durva velem valaki, de a végén már inkább csak motyogtam. Mert eléggé mondhatni lányos nevem van, bár passzol a külsőmhöz, de legtöbben csak kritizálják a nevemet. |
Öklömmel nagyot csapok mellé a matracra. Pofátlan!
-Nem tudnál csak egyszer válaszolni a kérdésre, vagy azt tenni amit mondok?- förmedek rá.- Miért nem tudsz csak kicsit együttműködőbb lenni? Mondcsak élvezed ha herlek?-kérdem sziszegve eléggé erősen megszorítva a csuklóját, mivel időközben leszorítottam, nehog ykapálózni tudjon vele |
A mérge egyáltalán nem hatott meg, továbbra is nyugodt próbáltam maradni. ~ennyi észt ami belé szorult~ sóhajtottam egyet, de ekkor rálökött az ágyra. Kicsit meglepődtem, hogy puhára landoltam, mivel eddig vagy földön voltam vagy szekrénybe vagy azon a rémes kanapén.
-Mi okom lenne rá, hogy elmondjam neked a rendes nevem? -kérdeztem tőle felvont szemöldökkel. Bár tudtam hogy ezzel megint kihúzom a gyufát és még jobban bepipul Axel, de nem érdekelt, mivel ez volt a célom. Minél durvább én annál jobban élvezem a helyzetet. |
-Ide figyelj, és most jól nyisd ki a fülecskédet nyuszifül!- ripakodok rá.- Leszarom, ez az én otthonom, ne.... NE, ismétlek, NE rongálj, különeb vissza kapod a cuki kis bilincsedet.- vicsorgom dühösen.-Nem hoszem el hogy ennyi baj van veled kölyök! Hátralököm hogy elterüljön az ágyamon és fölémagasodom.- Mi a rendes neved?-Szeretném ha lenyugodna végre.... de mivel ennyire nem ismerem, így nem tehetek mást mint hogy kérdezgetem és nevelem... olyan mint egy vad kölyökkutya... grr... agyfaszt kapok tőle! |
Kicsit felszisszenek attól hogy a hajamat húzza és automatikusan odakaptam a kezem hogy ne tépje ki a gyönyörű sötétszőke hajam. De ezt leszámítva teljesen nyugodt maradt, sőt mosolyogtam is, hogy ezt csinálja és hogy így viselkedik. -Akkor hogy te is megértsd...azzal a számlaszámmal és kóddal...három villát vehetsz magadnak úgyhogy szerintem fogd be és ne érdekeljen hogy mi a francot teszek itt tönkre...-mondtam neki most már teljesen unott fejjel. ~na ha megint a ragaszóval jön komolyan úgy tökön rugom hogy kiköpi a golyóit és elszökök...mondjuk megutóbb is megtehetettem vola hogy elmegyek és nem várom meg amíg felkel a tökfájlalásból~ gondolkoztam |
Hajába kapok és felhúzom, hogy arca egy szintben legyen az enyémmel.-Figyi kölyök, ,elmondom úgy hogy te is értsd! Neeem, karistolunk a kibaszott padlómba! Világos?!- Kérdezem vészjóslóan villogtatva a szemeimet.A számlaszámodat madj elkérem én ha nekem kell, te csak ne önnálósítsd magadat!-Vicsorgom teljesen kivetkőzve magamból. Holt ideges vagyok! Az nem is kifejezés! Gyűlölöm ha más a cuccomat rongálja. |
Nem értem mit rángat, mikor tudja hogy nem hat meg egyáltalán. A pofontól a földre estem, de nem fogtam meg az arcom hiába lüktetett, csak megnyaltam a szám szélét mivel elharaptam és kicsit vézett.
-Mi a francért ugatsz, mikor megadtam a számlaszámom és a kódom, hogy elvihesd a pénzem...cheh...-mondtam kicsit idegesebben, de aztán lenyugodtam. ~hogy lehet ilyen ostoba hogy nem ismeri fel a számokat, mellesleg ha tartana valaho, lapot meg ceruzát azt használnám...de így járt, nem ám hogy örülne a pofája hogy megkapta ezeket tőlem~ gondoltam magamba, de nem keltem fel a földről ott ültem le hátamat az ágynak támasztottam és kicsit behajlítottam a térdeim. Bár nem állt szándékomba beszélni mégis annyira felhúzott a hülyeségével hogy muszáj volt beszólnom. |
Hallom hogy kaparja a padlót. Mi a fene? Miért kapatja a padlómat, tönkre akarja vágni azt is? Felfogom rúgni, ha kárt tesz benne!Látom hogy betrappol a szobába és hallom hogy csapódik a szekrényajtó. A gardrób fura kis manója ezennel eltábozott a nappalimból. De, és most jön a de! Ocsmány firkálmányként apadlómba véve, itt hagyott egy csomó számot.
Véste! Igen, belevéste! Ilyen nincs. Azonnal utánaeredek és öklömmel vágog a bútor ajtajára.- Winny! Most azonnal gyere ki!- bődülök fel, dühödten, de ő megse nyikkan. Mégcsak motoszkálást sem hallok.
-Gyere ki! MOST!- vülötöm a végét toppantva hozzá. Még mindíg semmi.
-Bazd meg!- kiáltom, és ezzel elsietek a garázsba. Nem adom fel ilyen könynen, ezt a kört nem nyeri meg a kölyök. Visszaérve belevágom a pajszert és egy rántással felfeszítem a zárat. Ezek után benyúlok és karjára markolva kirántom a szekrény védelméből. Ilyedtében felnyikkan, de most nem érdekel hogy fél e tőlem vagy nem.
-Miért kell folyton mindent tönkrebasznod?! -üvöltöm megrázva durván a gyereket a vállainál fogva. Mivel még mindíg nem válaszol, lekeverek neki egy pofont. Ostoba kölyök!
|
[214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
