|
Témaindító hozzászólás
|
2012.02.06. 00:27 - |
 |
[110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
-Shuuutaaa!- kezdem nyújtani a becenevét miközben kicsit elhúzódom tőle.
-Hm?-néz rám szelíden, én meg elmélyülök a pillantásában
-Én úgy szeretleek!- suttogom neki
-Ajj Raven!- simogatja meg az arcomat mire szóra nyitnám a számat de helyette becsukom és csak pislogok rá
-Shuuutaaaaaaa! Mocskos dolgok vannak a fejemben...- suttogom mintha titkot osztanék meg vele.
-Mocskos, rossz gondolatok....olyanok, amiket nemszebadna gondolnom... elmondhatom neked? megörzöd? De nemmondhatod el senkinek ám, mert akkor ...- tátva marad a szám. nem tudom megfenyegetni |
Miután megitattam vele, eldöntöm az ágyon, és mennék is, hogy öntsek még vizet a palackba, de nem hagy. Kapálózni kezd, mire megfogom kezét, hogy itt vagyok.
- Nem megyek el... - Mászok be mellé, és átölelem, hátát simogatva. Nyomok egy puszit hajába.
- Aludj, oké? Itt leszek veled végig, ne félj - Babusgatom. Aranyos így, bár azért ilyen, mert a drog még benne van valamennyire, egyébként sosem mondaná azt, hogy fél. |
Nem vagyok jól, nagyon nem vagyok jól. Ha most ő nem lenne itt velem, nemtudom mit csinálnék. Vizet tukmál rám, de nem igen kívánom.Vonakodom, de megitatja velem majd hanyattdönt az áyon, erre elveszetten mint egy gyerek kezdek kapálózni utána, míg kezét nem érzem az enyémben. Magamhoz vonom, esélye nincs elszaladni
-Ne menj el....félek...- kérem halkan , átölelve a derekát, arcomat nyakához fúrva. Ott van a legfinibb illata a bőrének. |
- Hidd el, nagyon megfogod ismerni, ha rajtam múlik. - Forgatom meg szemeimet, mert kezd fárasztani. Ha be van tépve, akkor mindig lefáraszt a baromságaival. Mint például most evvel - rezzenek össze.
- Hé, ne nyalogass! Nem vagy te kutya... - Morranok rá, de csak azért is elmondja, hogy finom vagyok, és megint nyalakodni kezd. Hát, oké... zavarba jöttem egy aprót, vagyis ez inkább hezitálás, hogy most mivan.
- Nagyszerű... - Nyögöm. Elérünk a házához. Felvánszorgunk a lépcsőn, majd be a lakásba, bár a kulcsokkal elszaroztam.
A szobájában kötöttünk ki, jó 10perc múlva, mivel közben meglátogattuk a vécécsészét is. Hozok neki vizet, és a hátát simogatom.
- Idd meg ezt... az összeset. - Tartom szájához a vizes üveget, és már öntöm is a szájába a szénsavmentes vizet, hogy tisztuljon egy kicsit. |
-Majd mutass be neki legközelebb!- kuncogom a nyakába fúrva a fejemet, miközben vánszorgunk. Nem si tudommilyen apropóból de megnyalom a nyakát. Érdekel miylen íze van. Felkuncogok
-Arr! Finom vagy!- Hördülök fel és újra megnyalom a nyakát. Egész jó íze van, de télleg! |
Távolról figyelem, hogy mit csinál az a hülye. Mikor levágódik a földre, csak lemondóan felsóhajtok. Felállok eddigi helyemről, majd oda sétálok hozzá, és elkezdem felkaparni.
- Na, elég volt... Menjünk haza, oké? - Támogatom fel, bár nem nagyon tud megállni a lábán. Végtére is elindulunk, de viszont nem igazán megy neki a járás. Segítek neki benne, rám támaszkodhat, fogom erősen, nehogy elessen és beverje a fejét, vagy valami.
- Jaj, Raven... Ismerd már meg a mértékkel szót. - Morgom orrom alatt. |
Eléggé vadul telt anap. Most meg azon kapom magamat hoyg az egyik padon állva rikoltozva énekelem hogy "Sexy Motherfuckeeeer"! A többiek röhögnek. Betéptem, és beszívtam de rendesen. Alrébb lejtek a padon, persze megcsószok éa hátamra vágódok .Uhh, ez nem volt épp kellemes. Úgy is maradok mire mindenki nevet. Annyira betéptek, hogy azt hiszik hülyülök, pedit télleg a földön maradtam...és a helyett hoyg sajnálnának kiröhögnek! Lepranépség!
Felnyögve kezdek el köhögni! Asszem egybe maradok, csak a levegő szorult be pár perce
-Wuuuhúúúúúú!- nyögöm kezeimet felemelve meglóbálva kissé, de felkelni azt már nemtudok, csak vergődök a hátamon mint egy teknős |
Gyorsabban megettem, mint Ő. Viszont rögtön fintorogni kezdtem, mikor megszólalt:
- Héy, mit csinálunk ma? Van még pénzed? Venni kéne anyagot nem? Széét akarom csapni magamat! - Megint? Múltkor is megvolt ez a szétcsapás, alig volt erőm felkanalazni a földről.
- Van. - Vágom rá azért.
Tulajdonképpen az egész napunk avval ment el, hogy hülyültünk és szívtuk egymás vérét, meg birkóztunk, hogy ki az erősebb. Nos, míg én idegesítettem előbb fel, a fizikai cuccban levert mindig. Talán egyszer győztem, azt is úgy, hogy hirtelen ültem rá derekára, és sikerült ott tartanom pár pillanatig, míg kimondtam, hogy győztem, mert utána a földre kerültem rendesen. Ha untunk magunkat, akkor a tévén valami pornót néztünk, ami nekem nem tetszett, mert a csaj hangja idegesített nagyon.
- Ne már, hogy ilyen picsa hangúakra gerjedsz, olyan majmosak! - Evvel a mondattal röhögtem is ki, de kaptam is a fejemre.
Este felé lezuhanyoztunk, külön-külön, majd hát én visszavettem a ruháimat, ő is felöltözött. Elmentünk bulizni... Ott volt még pár bandatag egyébként. Én fizettem az anyagot, amiből nem szívtam. De Raven nemhogy csak piált, hanem még be is szívott... |
-Eeeh.. ne taszatjgass!- morranok fel fáradtan de végül felülök és utána pillantok. Pont akkor surran ki. Franya! Felkelek és utánacammogok, komótos medve módjára, majd lezuttyanok székembe és esek neki a pohár tejnek, majd a szendvicsken. Ameddig nem laktam jól, addig megsem szólalok, de utána mintha csak valaki a bekapcs gombra lépett volna.
-Héy, mit csinálunk ma? Van még pénzed? Venni kéne anyagot nem? Széét akarom csapni magamat! |
Abbamarad a mocorgása, igaz valami rám nehezedik, de pont leszarom. Inkább alszok.
Lustán nyitogatom pilláimat, és hamar egy halványkék fallal találom magam szembe, igencsak közel. Hirtelen ráz ki a hideg, ahogy megérzem valaki szuszogását nyakamba, vagyis inkább a tarkómnál. Raven. Csak ő karolhat át, és csak ő, na. Nem lököm le magamról, mert még erőtlen vagyok, meg... miért is tenném? Nincs rá okom. Visszahunyom szemeim, és még pihenek egy kicsit, majd óvatosan kelek ki az ágyából, karjait lefejtve testemről.
Körbenézek a házban. A szülei nincsenek itthon, így nem kell tartanom tőlük. Miután a konyhát megtaláltam, és a hűtőben némi kaját, csináltam reggelit magamnak, és neki is. Egy-egy szendvicsre futotta csak, de ez is több, mint a semmi. Öntök ki tejet, mert az is van.
Megint dög meleg lesz, érzem, már izzadok is. Utálom, hogy ilyen melegség tölti be a mindennapjaimat, mintha csak azt akarná az a buzi Nap, hogy én is melegedjek fel. Mondjuk eléri, a testem meleg is szokott lenni! Nagy elmélkedésem közepette eszembe jut Maria! Jesszus, remélem nem esik baja annak a csodának! Ő hű lelki társam már mióta... he.
Mivel unom magam,visszamegyek a szobába, és leülök az ágyra. Rázogatni kezdem Raven vállát, karját.
- Hé, kelj fel... - Durvábban rázom, majd csak simogatom arcát. - Raven, csináltam kaját... Gyere egyél. - Állok fel, miután látom, hogy nyitogatja csipáit. Kimegyek a konyhába, hogy az asztalra tegyem a kaját, meg a pohár tejet. |
Egy ideig fekszem majd újból elkezdem az előbbi fészkelődésemet. Mi az hoyg megne moccanjak... he? Miért különben mi lessz? csúnyán néz?
Átfordulok oldalamra ér átkarolva az ő testét fúrom fejem a hajába, tarkótrésznék. Uhh, ez már tetszik, itt nagyon jó nekem. Megtaláltam,a tökéletes helyet! |
Tulajdonképpen hamar felkelek, vagyis felkeltenek. Morgok valamit, majd Raven fejét a párnába nyomom.
- Seggfej! Direkt nem hagysz aludni, mi? - Mormogom kelletlenül, nagyon álmosan. Szemeimet ki sem nyitom.
- Menj és bújj be édesanyád keblébe, hátha ott jó lesz, csak hagyd már abba! - Háttal fordulok neki, mert elegem van belőle.
- meg ne moccanj... - Mondom még, aztán visszaalszok. |
-Elképesztő vagy!- forgatom meg szemeimet, majd ledobálva magamról a cuccaimat bemászok mellé egyszál boxerben az ágyba. Alrébbtolom, hogy legyen helyem majd hasamra fordulva kezdek el fészkelődni. Keresem a megfelelő pozíciót az alváshoz. Nem, ez így nem jó... brr... kényelmetlen.. uh ez jó, áh nem mégsem. Nem igazán találom a helyemet. |
Egy sötét lépcsőházba vezet be. A falak penészesek, és árad az egészből az a büdös, nyomasztó szag, ami körülölel hamarosan. Orromat fogom be, és gyorsítva tempómat, Raven mellé nyomulok. A lakás kicsi, ahogy a szobája, és ami eléggé rendetlen, de az enyém is ilyen. Elvigyorodok, és miután megkapom az engedélyt, rögtön birtokba veszem az ágyát, ami kurva kényelmes! Arcomat a párnába fúrom, és élvezkedem a puhaságán.
- De jó... - Vigyorgok nagyban. Hamar felpattanok, és leveszem a felsőmet, utána a a gatyámat sietősen, a cipőmmel együtt. Ja, boxerben vagyok, abban alszok általában, ha nem egy perverz pedofillal kerülök szembe, mert akkor ballonkabát! Mondjuk, ilyen még nem igazán fordult elő.
- Jó éjt, kicsi kuki. - Vigyorom szélesedik, ahogy látom, hogy szemöldöke megrándul. Nem szereti ha pofázok neki, mivel kettőnk közül ő az idősebb, meg erősebbnek és jobbnak hiszi magát. De, csak, mint említettem, HISZI. Az, hogy én mit hiszek, az az ellenkezője. Én sokkal jobb vagyok nála!
- Tükör! - Kiáltok fel halkan, örömömben, mert megcsodálhatom tetkóimat és izmos testemet is, ami áll csontból és bőrből... na.
Hamar az ágyba bújok, be a puha, meleg takaró alá. Nagyon tetszik ez! Nagyon ám! Sebtében lehunyom szemeimet és már durmolok is. Persze én fekszem belül... |
- Én.. - Magára bök. - ...veled...- aztán rám. - ... ellentétben, nyugton megmaradok a seggemen, vagy az oldalamon! Én alszok belül, és kész! - Che, fene a nagy magabiztosságodat...
-Majd meglátjuk- szűkítem össze a szemeimet, mintha csak kihívnám őt valami versenyre, pedig nem áll szándékomban
Nyugodtan sétálok vele hazafelé. Teljesen megbízom benne, tudom hogy hazavezet. Olyan a srác mint valami térkép... mondjuk hozzá kell tenni hogy az én navigációs rendszerembe meg már évek óta beállt az ERROR, szóval örülök hogy velem van a térképem.
- Itt vagyunk, te kuki. -Közelebb jön és basztatja a mellkasomat
-Azért erre én is rájöttem... nemgondolod?-Kérdem egyik szemöldökömet felvonva, majd rá kapok a kezére hogy ne pöcckölgessen már
-Hagyd abba..- mormogom.-És ha leget most csak kussban, mert anyáék durmolnak!- mondom azzal felosonok vele a a lépcsőházba, majd a lakásba is. A szobám kissé kuplerájos, cuccok szana szét, meg képregények. Az a tipikus fuúszoba na. Van egy ágyam. Senem francia senem szimpla ágy, szal az a kényelmes fajta.- Na, isten hozott nálam, dobd le magad! |
Wehehe, sikerült! Nála fogok aludni, és milyen szépen kijelentette, ez tetszik!
- Ha?! Meg a nagy lófaszt fogok kívül aludni! - Háborodom rögtön fel. Na, de kérem, én nyugodtan megmaradok a helyemen, ő az aki izgága és folyton mocorog, legalábbis szerintem nem tud megmaradni az ágyban. Vagy igen? de, nehogy megüssön, mert megverem!
- Én.. - Mutatok magamra. - ...veled...- Most rá mutatok. - ... ellentétben, nyugton megmaradok a seggemen, vagy az oldalamon! Én alszok belül, és kész! - Tájékoztatom a tényekkel. Igaz, nem tudom, hogy milyen az ágyban, de ha itt sem tud normálisan megülni a seggén, akkor az ágyban? Ez perverzül hangzott, asszem'. Ismét megfogom a kezét, és elindulok vele a kihalt utcákon...
Röpke egy óra alatt értünk el a lakáshoz, ahol lakik. Közben el nem engedtem a kezét és többször gyerekeskedtem, mint például a nagyobb padkára felléptem, és egyensúlyoztam, viszont egyik kezemmel fogtam Raven kezét is.
- Itt vagyunk, te kuki. - Vigyorgok szemtelenül rá, ahogy közelebb lépek hozzá. Mellkasát kezdem finoman pöckölni. |
- Raven... - Nah ez akar valamit... . - lehet, hogy el kéne mennem. - Mennie? Hova? Hova akar menni?
- Megint nincs hol aludnom, szóval ideje lenne keresni valamit, ahol aludhatok, mert álmos vagyok. -Jah, hogy csak szállást kuncsorog.
- Nálam alszol...csak találj nekem haza!- mondom neki komolyan. Foggalmam sincs hol a retekbe vagyunk, pedig már én is hazamennék. Számba tömök egy marék chipset és hangosan elrágcsálom.
-De te alszol kívül, mert nem akarom hogy este lelökj az ágyról! Vili?-tisztázom vele a helyzetet. Hehe, azt még nemtudja hoyg én mocorgok álmomban... de hát ez van.Mozgalmas éjszakája lessz az tuti. |
- Önző dög - Morranok rá, mikor kikapja a kezemből és be is tömi magába. Aztán a chipset bontja fel, és megkínál, én meg udvariatlan vagyok, és visszautasítom. Persze, rögtön jön az aggódás, mivel kaját még sosem utasítottam vissza.
- Nincs bajom - Lököm el kezét homlokomról unottan. Ám, van olyan hülye és nem veszi a lapot, ez a szerencsétlen! Közel hajol arcomhoz, mire bosszúsan nézek rá, és eltolom a fejét.
- Nincs bajom, fogd már fel. Örülj inkább, hogy tiéd lesz mind. - Dőlök hátra, és az eggyel feljebb lévő lépcsőfokra támaszkodom alkarommal.
- Raven... - Szólítom meg kis hezitálás után. - lehet, hogy el kéne mennem. - Erre rám kapja a fejét. Előveszek egy szál cigit, és meggyújtom a rudacska végét, majd szívok egy jó mélyet.
- Megint nincs hol aludnom, szóval ideje lenne keresni valamit, ahol aludhatok, mert álmos vagyok. - Biggyesztem le ajkaim, és ránézek naaaagy boci szemekkel, mert én ilyet is tudok. Nem szokásom használni, csak ha kuncsorgok lakásért, és most azt teszem. Remélem, hogy befogad ez a barom! |
Benyalja magát a tatánál, pedig sztem, simán odaadta volna nekem a hamit a bácsi, még így is, hiszen vevő volnék vagy mi a fene..nem?
Lerángat a padra, de bakker nem megrágja a kajám
-Shuutaaa te szemét az az én kajám!- háborodok föl- Ott voltunk, miért nem vettél magadnak hem?!- kérdem elvéve tőle és betömöm magamba a falatot, aztán kibontva a chipszet megkínálom vele, de elutasítja
-Beteg vagy?-kérdem azonnal a homlokára tapasztva a kezemet. Mióta együtt lógunk sosem utasított még vissza tőlem kaját. Közel hajolok az arcához és mélyen a szemébe nézek.
-Mi bajod?-sürgetem válaszadásra. |
Na, miután már végig mondta az összes hülye becenevemet, már majdnem visszapofáztam neki. Mindig hülyül a nevemmel, de hát istenem... ha egyszer szingapúri vagyok, azon belül kínai, akkor milyen nevet vár, ha??! Idegesítő - veszem le a polcról a szendvicset, majd a pénztárhoz megyünk. Persze Raven elővette azt a bunkó énét, és a bácsi nagyon néz minket.
- Barom. - Morgok a mellettem vigyorgó, idegesen toporzékoló srácra. - Lehet, hogy éhes vagy, de így nem fogunk kaját kapni, te sötét! - Forgatom meg szemeim, és a bácsika felé fordulok.
- Jó estét, ezeket kérjük. - Mutogattam az említettekre, mire a tata bólintott. Hamarjában fizettünk, és el is hagytuk a boltot, kéz a kézben és ugye kajával.
- Oda üljünk le! - Mutatok egy pár emeletes téglaház előtt lévő lépcsőre. El is ráncigálom oda. A szendvicset kibontogatom, és egy jó nagy harapással szinte a felét bekapom.
- Ahhh, reggel óta nem ettem. - Nyafogok. Jól megrágcsálom a kaját, és kiélvezem ízét, ami finomnak finom, de nem olyan, mint anyáé...
Megáll az állkapcsom a mozgásban. Na, remek... elszomorodtam.
- Tessék - nyújtom a kaját Raven-nek. |
[110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
