|
Témaindító hozzászólás
|
2012.01.19. 23:18 - |
 |
[425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
Mielőtt leültünk volna a kanapéra, felmentem az emeletre és lehoztam egy telót magammal, ami ilyen egyszer használatos lenyomozhatatlan szemét volt. Leültem akkor Pito az ölembe mászott, ezen elmosolyodtam, majd tárcsázni kezdtem egy számot. ~nincs kedvem vadászni...rendelek kaját...~ gondoltam magamba, de mivel fejből nem tudtam kajálda számot és ők valószínűleg nem is hoznának ide semmit, egyik ismerősömet kértem meg, vagyis azt akitől kaptam az autót is. Mivel neki van egy csomó kütyüje így répes repülővel kidobni nekem egy doboznyi kaját. Nos ezt beszéltem le vele. Kértem minden félét, amiről úgy gondoltam hogy Pito szívesen enne. A Mama kajáldájából kértem egy két olasz kaját, meg kínait magamnak, meg rágcsákat és innit is. ~hm azt mondta fél óra...mindent összeszedni és jönni...komolyan megtapsolom ha képes erre~ gondoltam magamba, majd a beszélgetés után puszta kézzel simán összetörtem a telefont, mert tényleg ilyen olcsó szar volt.
-Na, nem sokára lesz kajánk... |
Megvárom hogy ő is jöjjön velem, és csak akkor indulok el befele a házikóba. Már rendesen éhes vagyok hiszen nem csak a reggeli, de az ebéd is kimaradt, de nem akarok neki nyavajogni a kajáért.
Amint lecsüccsen a kapapéra az ölébe mászom. Nem akarom felhozni a korábbi bűnöm hogy milyen csúnya dolgot feltételeztem róla de még mindíg a fejemben visszhangzik hogy nemfog egykönnyen megbocsárani nekem. Pedig én azt akarom, hogy megbocsásson....nagyon szeretném. |
-Rendben...-suttogtam, majd felkaptam a fiút, hogy így a nyakamba furakodva maradjon, indultam el a ló felé, megálltam még a fatörzsnél és egy apró rugással elintéztem hogy visszadőljön és így az eredeti helyzetében maradjon. Odasétáltam a lóhoz, majd felrajtam rá Pitot óvatosan és elengedtem az állatot. Most nem volt kedvem felugrálni így a kötéllel vezetettem a ház fele, de közben adtam az utasítást Pitonak hogy mit csináljon, hogy ne essen le. Mondjuk ott voltam mellette szóval nem tudna leesni mert elkapnám.
Lassan visszaértünk a vadászházhoz, úgyhogy leszedtem a lóról a kötelet, óvatosan lekaptam Pitot is róla, majd útnak eresztettem az állatot és letettem a földre Pitot. |
ELöttem térdel, és mintha teljesen kicserélték volna. Az imént még fenevadként játszott az áldozatával, most meg megint olyan mint egy nagy kutyus.
Finoman kihúzom a kezemet az övéből, de csak azért hogy átkarolva a nyakát hozzá bújhassak. Mostmár biztos hogy megőrültem.. szerintem ha nemibeteg lenne akkor is vele maradnék....elment az eszem.
-Menjünk haza....hozzád...-dünnyögöma nyakába furakodva.Vissza szeretnék menni a vadászházba |
Elmosolyodtam, mikor nemlegesen válaszolt a kérdésemre. Örültem neki hogy így döntött, de mégis én érzem magam rosszult hogy olyanokat kérdeztem tőle és hogy látta, ahogy ölök. Félek hogy teljesen be fog kattanni az emléktől.~remélem ban olyan erős hogy feldolgozza a dolgokat...~ gondoltam magamba aztán leguggoltam Pito mellé majd megfogtam a kezét és megpusziltam.
-Pito...sajnálom...hogy ezt kellett látnod...hogy ilyeneket kérdeztem...tényleg sajnálom...-mondtam bűnbánó hangon, miközben a homlokomhoz szorítottam a fiú kezét, mivel lehajtottam a fejem. ~ah sose éreztem még bűntudatot egy gyilkosság után...tényleg ennyire szerelmes volnék? és feltudnám adni ezt a létet miatta? ah azt hiszem mindkét kérdésre a válaszom egy igen volna...~ gondoltam magamba, de ezekre a gondolatokra sóhajtottam egyet, mert hatalmas bátorság kéne hozzá hogy kiálljak a főnököm elé. Ő az egyetlen...akitől retteget. Nem csak hogy félelmetesen néz ki, de az aurája a módszerei a gyilkolásra és a maffia vezetésre...a hideg kiráz ha rá kell gondolnom. De erről jutott eszembe, hogy lassan le kell adnom neki a fejleményeket, hogy mi történt az elmúlt időben, mivel én vagyok az összekötője. ~francba...nem akarok találkozni vele~ siránkoztam magamba. |
Lassan leengedem a kezeimet szám elől, majg felpillantok rá, mikor már ideért hozzám. Nem tűnik most gyilkos szándékunak... inkább letörtnek látszik. Én kicsit ki vagyok borulva de nem csak a jelenet miatt hanem hogy tudom, közvetetten én vagyok a felelős mindezért... én voltam agyilkos, és nem ő... ő csak a fegyver volt....
A kérdésére lassan megingatom a fejemet-nem...-válaszolom halkan. EZek után hogy mernék apám szemébe nézni? Nem, nem akarok haza menni... vele, vele szeretnék maradni akármilyen abszurd is ez az egész....
Persze most bűntudatom van rohadtul amiatt is hogy megsértettem...a...a....a...Szeretőmet? Uhh de bizar ez a kifejezés... |
Miután itt végeztem felemeltem mindkét kezem nyújtozkodásképp így a vállaim ki is roppantak ami nagyon jól esett, aztán Pito fele fordultam. Elfintorodtam a félelmén és a pánikon amit láttam az arcán, de tudtam hogy ez lesz. ~mondjuk ő kérte hogy öljem meg~ gondoltam magamba, aztán elindultam a fiú felé lassú léptekkel. ~na most valószínűleg azért fog nyavajogni hogy ne öljem meg, de legalább rájön hogy engem nem érdemes felhúzni, mondjuk őt nem bántanám, de azt hiszem ezt már hiába ecsetelem neki, most eltemet a fejében mint a gyilkost akiről olvasott...akkor ennyi volna a kapcsolatunknak?~ gondolkoztam magamba, majd sóhajtottam és lehunytam a szemem.
-Szeretnéd, hogy haza vigyelek, apádhoz? |
Lehet hogy nemgondoltam igazán végig amit kértem tőle. Sőt biztos hogy nemdongoltam végig... mert én ezt nem akarom! De már nemtudom leállítani... olyan mintha egészen más lenne... és én ezt aférfit piszkáltam, meg hergeltem? Könnyűszerrel kitörhette volna a nyakamat bármikor.... valóban ő az a gyilkos a tévéből....puszta kézzel végzett ezzel az eszementtel...mostmeg dühös rám. Én leszek a következő?
Ájulás szélére sodródtam a félelemtől és a pániktól. Mit tegyek? Lehet hogy én is így fogom végezni? Hiába nyugpdtam meg nemrégiben.. és temettem magamba a kételyeket most újból előjött bennem a félelem..javarészt mivel sikerült őt megbántanom, és látszik a szemén hogy dühös.
Olvastam jelentést arról hogy az agresszivitásra hajlamos férfiakat nem jó ingerelni, mert ha bekattan az agyukba valami még a saját családjukat is megölhetik....én meg most kurvára felcsesztem Nyikolaj agyát..... |
Hallottam a zörgést Pito irányából, erre odapillantottam, láttam a rémült arcát és a sokkot is rajta, de őszintén ez most nem érdekelt, legalább rájön milyen vagyok valójában és milyenné tett.
Elengedtem a csávót, aki nyöszörgve kelt fel és fogja a kezét, már kezdett rájönni hogy én vagyok előnyben ezért hátrálni kezdett, de én egy gyors mozdulattal odafutottam hozzá és könyökkel eltaláltam a pár bordáját, ami roppannással jelezve adta meg magát. Erre a földre esett a csávó mert nem kapott levegőt és vért kezdett el köhögni. Úgy tűnik eltaláltam a tüdőt is bár nem volt szándékomban, de nem baj jó ez így. A mellkasán tapostam hogy jobban szenvedjen, kiáltozzon fájdalmába, majd egyszerűen felemeltem a lábam és egy erős lépéssel rányomtam a torkára, így eltörtem a nyakát és bevéreztem a munkámat, majd Pito fele fordultam és néztem a reakcióját |
Szólásra nyitnám a számat de erre Nyikoláj kirántja aférfi vállát. Azonnal szám elé kapom a kezemet ijedt kiáltásom közben. Hátrálok két lépést de össze is csuklom a fűbe érkezve térdmre továbbra is merev tekintettel nézve a fájdalmasan sikítózó férfit és a rideg tekintetű Nyikolajt. EZ nem az én Spike-om... ezt a férfit én nem ismerem....Félelmetes!
-Neh...- nyögöm bele a kezembe bár nemhiszem hogy kihallatszik. |
Majdnem elnevettem magam a kérésén, de csak kegyetlenül és elhatározott gyilkos szándékkal a szemembe mosolyogtam rá.
-Tudod kérésed parancs...de milyen módon óhajtod...véresen? vagy lassan? vagy inkább gyorsan? -kérdeztem meg Pitotól, de ekkor újra támadásba lendült az őrült szökött kórháztöltelék, így nem tudtam mást csinálni kénytelen voltam lefogni, így egy gyors mozdulattal két lábam közé kaptam a nyakát és az egyik kezét és úgy szorítottam. Próbáltam egy helybe tartani, de minél jobban mocorog annál jobban szorítottam, erre elég hamar rájött és nyugton maradt, amíg én vártam Pito válaszára, de hogy siettessem, megrántottam a támadó kezét, ezzel kiakasztottam a vállát, mire fájdalmasan felüvöltött. |
Ilyedtemben felkiáltottam és ajkamat rágva félősen imbolyogva néztem az egészet. Borzasztó a látvány ahogy verekednek. Sosem láttam még verekedő embereked így eléggé lekötötte a tekintetemet ez az egész. Jézusom Nyikolaj nagyon durván harcol!
A kérdésére összerezzentem majd a fura wombatemberre pillantottam aki most hátát pupolva sziszegve hörögve fújtatott felénk
-Öld...meg....- nyögtem halkan, bár magam sem értem hogy jött ez a szó a számra. én meg a gyilkolás? Távol álljon tőlem! De valamiért... látni akarom... tudni akarom mire képes... mennyire veszélyes az aférfi akit szeretek és aki most oly dühös rám |
-Azt hiszem megjött az elveszett táska tulajdonos...-mondtam Pitonak miközben elé álltam, erre az őrült kicsit megáll és értetlenül nézett rám, gondoltam úgy sincs más választásom mint harcolni kitombolom magam, bár lehet hogy ezzel meg fogom ijeszteni Pitot, de nem számít. Vicsorogva mentem guggoló rajtba, mire a szembe lévő srác is utánzott és elkezdtünk körbe járni mint két vadállat, aztán egy pillanat leforgása alatt a mező közepén egymásnak ugrottunk. Mondjuk én akár egy nyakcsavarással megtudtam volna ölni, de most jobbnak láttam játszani egy kicsit, így felegyenesedtem és úgy ütöttem rúgtam az illetőt mintha egy kutya lenne, de ő se adta fel folyamatosan megharapott és próbált kitépni belőlem hús tarabokat amik kikészítettek egy kicsit. Mikor sikerült hátrébb tessékelnem őrült mosollyal néztem rá, aztán hűvősen Pitora pillantottam.
-Mit tegyek vele? Elkergessem,bár ez lehetetlen szerintem? Megöljem? Hagyjam hogy rád támadjon? -kérdeztem ridegen a fiútól. |
Fájdalmasan felnyekkenek, mert enm ez volt a célom, hog yvérigsértsem szegényt. Nagyon szarul érzem magam. Még arra sem reagálok emiatt különösebben mikor az a fura fazon előmászik a bokorból. De akkor már felpattanok mikor morogva üvöltve felegyenesedve kezd el felénk rohanni. Félelmetes! Épphogy csak felállok és próbálok hátraevickélni de már a közelünkben van... basszus de gyors! Ennek mi baja? |
-Hogy megnyugodjon a kicsi lelked drága Pito...nem vagyok nemi beteg, de nem fogom olyan könnyen megbocsájtani ezt a kérdést...csak így hozzám vágni...cheh...itt a sajnálom és a kutya szemek nem fognak segíteni...-mondtam neki egyszerűen, majd arrébb mentem a zörejhez és felkapva egy követ a bokorba vágtam a lehető legnagyobb erővel ami tőlem telt, így néhány ága és elég sok levele leszakadt szerencsétlen növénynek. Erre sóhajtottam egyet, mivel nem szívesen teszem tönkre ezt a szép környezetet, de nagyon felhúzott Pito az már szent. Mikor fordulnék vissza Pitohoz őrült nevetést hallottam meg és előjött az a valami a bókorból. mondjuk jól eltaláltam mivel felszakadt a szemöldökénél a feje elég szépen és vérzett, de ez személy szerint engem nem hatott meg. Az viszont már kellőképp zavart hogy kórházi ruhába volt és próbált úgy mozogni mint egy farkas.
-Mi a faszom? -kérdeztem magamtól mikor elkezdett lassan felénk osonni az az állat. |
Felkönyökölök, de amint nekem esik lesütöm a szememet oldalra hogy ne kelljen haragos tekintetébe bámulnom. Össze-össze rezzenek attól amit mond. JÓ...tény hogy nem szabadott volna ilyen ridegen ezt megkérdeznem... de a mai világban már minden megeshet.. főleg ha sok emberrel volt a személy.
-Sa...sajnálom- hebegem halkan felűlve összébb húzva magamat.-nem..csak...sajnálom...-sokszor kiabáltak már velem, de sosem érintet meg igazán a dolog. most viszont fáj hogyígy feldühítettem őt. Nem akartam megbántani.. viszont ha nemii beteg... akkor meg bunkóság lenne tőle óvszer nélkül dugnia.....lehet hogy az? Válazst nem adott a kérdésre... ahh...
A bokor újból megzörren, de most rá sem moccanok. Nem érdekel mi van benne... olyan hevesen ver a szívem az idegességtől hoyg za most nem érdekel |
Mikor meghallottam a kérdését a nemi betegségekkel kicsit kiakadtam ez látszott is az arcomon. Ideges volt sőt vérig sértett is és kicsit összetört is, ez mind keveredett az arcomon ezért felkeltem Pitoról,így kitépve magamat a kezei közül és a zörgés felé pillantottam majd rideg tekintettel néztem le Pitora.
-Tudod mit? Nem számít ha egy medve...egyen csak meg...ilyen kérdést vágni a szeretődhöz...nem ég a pofád? Ez vérig sértett...oké hogy a futó kalandjaim érdekelnek...de egy ilyen kérdés...meg az a félelem a szemedbe, már kiakasztó...és ha azt mondanám hogy az vagyok, elhagynál? -tettem felé a kérdést és kissé rá is förmedtem, mondjuk mindig védekeztem és egyáltalán nem vagyok nemi beteg, de most kicsit felhúzott ez a kérdés. ~hupsz lehet hogy kicsit durva voltam? na nem baj, legalább észhez kap és majd könyörög hogy bocsássak meg..de amúgy mi a fene lehet a bokorban?~ méregettem gyanakvóan a bokrot addig se kellett Pitora néznem |
-Am.. talán azért mert ha már dugunk, akkor érdekelne az előéleted...- mormogom neki hogy minek kérdez ilyen badarságokat. Mikor meghallom a választ elvörösödöm. KURAFI! Ez mindenkivel kefélt aki él mozog és csöcse van? Ez felháborító!
Megcsókolj a akezemet de én elhúzom dőle durcásan- Ugye nem vagy nemibeteg?-kérdezem mert csak most jutott eszembe hogy basszus, még gumit sem használt mikor megdugott. Régen láttam egy felvilágosító filmet erről, és most hoyg mondja hoyg ennyi furó kalandja volt, a duzzogós féltékenységem mellett megjelent még a félelem is hogy mivan ha elkaptam tőle valamit. Bár biztos szólt volna, ... ha már azt elmondta hogy figyi, én ám gyilkos vagyok. Emellett közölhette volna azt is : Jah, és mellesleg HIV fertőzött.....
A bokor hangosan zörren meg a közelünkbe erre gyorsan rákapok Nyiko felsőjére ijedtemben.- Lehet hogy egy medve!- ijedezem, bár nemhinném hogy egy medve elférne a bokorban... bááár ha összehúzza magáát.. |
-Miért érdekelnek most ennyire az én nő ügyeim? Talán ez kihallgatás? -tettem fel a kérdést felvont szemöldökkel és gyanakvóan néztem rá, mondjuk őszintén nem zavart hogy ilyeneket kérdezett tőlem, csak fura volt hogy ennyit kérdez rólam, mivel eddig senkinek nem beszéltem magamról, de gondoltam csak válaszolnom kéne a kérdéseire különben addig nyúz amíg nem válaszolok.
-Nos annyi nővel voltam ahány embert megöltem...és nem igazán mondhatnám hogy más...igazából annyi a különbség hogy más lyukba teszem a szerszámot... és hogy a te hangod sokkal vadítóbb mint egy nőé...-mondtam neki majd megcsókoltam a kézfejét ezzel is tovább bókolva neki, bár a környéken lévő bokorban motoszkálást hallottam, de én arra gondoltam hogy az csak a ló, elfeljtettem hogy más is lehet, mert csak Pitora gondoltam. |
Nagyokat pislogva bámulok rá. Annyira ártatlannak látszik... olyan.... olyan kedvesen néz. Mint egy cica vagy valami bolyhos erdei állatka. Bambi?
-Az pazar..- vigyorodom el az utolsó szavai hallatán miközben kinyúztózkodom a fűben. Jó nekem ha kellek neki. Fura de tetszik hallani. A szeretleket nem annyira, attól zavarba jövök, de ez tetszik.
-Sok nővel voltál?Milyen nővel lenni? Más? - vajon én mikor leszek nővel? Én buzi lennék? Vagy csak Nyikolajt szeretem? |
[425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
