|
Témaindító hozzászólás
|
2012.01.19. 23:18 - |
 |
[425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
-Ugyan miért hagynám abba? Az ilyen embereknek mint te tudniuk kell, hogy hol is van a helyük...hiába nagy a szád, mint tudjuk amelyik kutya ugar az nem mer harapni...-írtam át kissé a közmondást, majd ráfeküdtem Pitora, hogy ezzel is lenyomjam őt az asztalra. De így elértem azt is hogy az én nemességemet a hátsójához dörgölhessem, miközben az egyik kezemmel az övét kényeztettem és éreztem hogy keményedik, ahogy az ényém is lassan.
Nagyon visszafogja a hangját, de kíváncsi vagyok meddig lesz rá képes. Odahajoltam a füléhet, orrommal eltoltam onnan a haját, így kicsit bele is szuszogtam a fülébe.
-Könyörögj...akkor talán abba hagyom...-suttogtam lágy hangon, miközben végigvezettem a nedves nyelmelet a fülcimpjánán, hátra egészen a tarkójáig. Nem fogom abba hagyni, amíg teljesen meg nem alázom és meg nem semmisítem az engedetlen nagyszájú felét a kölyöknek. Vagy legalábbis ez a terv ötlött fel a fejemben, mondjuk az is eléggé megalázó számára hogy ilyen helyzetbe van, méghozzá egy fiúval, méghozzá az apjának a munkahelyén. Én az ő helyébe, már vagy háromszor végeztemvolna magammal szégyenembe. De szerencsére én vagyok a kínzó és nem a kínzott, ezért élvezettel tőlt el hogy ezt tehetem, anélkül, hogy bármi következménye lenne rám nézve. Maximum az eshet meg hogy túlságosan is kötődni fog hozzám a végén a kölyök, de talán az se lenne olyan rossz dolog, majd kierül mit hoz a jövő, de most folytatom azt ami elkezdtem, de most egyre közelebb és közelebb vezetem a kezemet Pito egyetlen bejáratához. |
Kezdem úgy érezni ennek nemlessz jó vége. Átfordít hogy hasaljak az asztalon, ekkor elönti testemet a pánik. Homlokomat az asztallapnak nyomva felnyögök.
Nem hiszem el... ez a barom most tényleg meg akar dugni? Nem..nem csak ijesztget! Nemmerné megtenni... vagy mégis? Olyan komolyan cseng a hangja, tényleg kezdek félni tőle.
-Dögölj meg!- sziszegem könnyes szemmel aj ajkamat rágva hoyg ne adjak ki semmilyen hangot. Így is eléggé megalázó nemkell hogy beszéltess te köcsög!
De igaza van, nemtudom hogyan köphetném be, mert... ez nagyon megalázó...
Megpróbálok mocorogni hoyg eltávolodjak tőle,persze esélyem nincs.
-Hagyd....abba- nyögöm halkan neki de még mindíg dühös a hangom. Fene egye meg... Dögölj már meg teee...tee áhh! |
-Tényleg ostoba alak vagy Pito, hogy ennyire nem tudod felfogni hogy én a ranglétrán, mint te...hiába a rendőr bácsi az apukád, ch...az semmit sem ér. Egy telefonnal eltudom intézni, hogy egy másik országba körözött legyél gyilkossággal és itt csuknak le. Szóval kétszer gondold meg kit fegyegetsz kölyök...-mondtam eléggé morcosan, majd megforgítottam egy határozott mozdulattal Pitot így ő az asztalon hasalt.
Lassan elkezdtem kibontani a nadrágját, hogy pontsan odaérjek, ahova kell és jobban tudjam kényeztetni. Elhatároztam ha már ilyen nagy a szája porba tiporom a kis törpét, azzal hogy megerőszakolom, kíváncsi vagyok mit mondana.
-Tényleg, ha én most megduglak...mit mondasz apucinak vagy a rendőröknek? "Hagytam hogy egy pasi megerőszakoljon?" -tettem fel az utolsó kérdést, kicsit gúnyolódva a fiún. Nem hiszem hogy előadná ezt a családjának ilyen módon. Hamarabb képzelem el róla, hogy egyedül intézne el ha már ekkora szája van és bátorsága. Bár őszintén utálom az ostoba embereket akik nem tudják felfogni hogy hol a helyük a társadalmi létrán, de talán most sikerül felfognia Pitonak mi a helyzet. |
Rémülten kiáltok fel és kezdem feszegetni a kezeimet, de csak nem tudok szabadulni a szorításától.
-Akkor rosszul érezted!- puffogom elvörösödve a szavaitól. Che, méghogy nem elleneztem! Pedig DEeeeee!!
-Jó meg is fogom tenni! De ne hidd hogy engem letudsz csukatni te perverz! Ugyan mit hozhatnál fel ellenem? Főleg ha börtönben le..- ítt bennakad a szavam mert olyan elvetemülten néz, hogy megrémít.
-Nos igaz, nem vagy csaj...de neked ez érzékenyebb pont mint nekik...-Nah ez nagyon kellemetlen! Feljajdulok hátravetve fejemet. Rohadj meg te tetü! A fájdalmat felválltja a símogatása. IStenem ne csinálja ezt.... Ajkamba harapva fordítom el róla a fejemet hogy ne lássam az arcát.
Megcsörren a telefon, hála égnek. Bár elengedni nem enged el, de legalább elveszi onnan a kezét. Megkönnyebbülten szusszanok fel majd óvatosan arcára sandítok. Nem értem mit beszél. Ez bosszantó, pedig érdekelne hogy mit tárgyal ez a mamlasz a fejem felett.
Nem tetszik a mosoly ami az arcára telepedett. Elteszi a telót és, jajj ne! Visszafordul hozzám!
-Nos hol is tartottam?
-Ne, ne csináld...-Felnyögök akaratlanul is, mert ezt válltja ki belőlem.Testem megremeg, a szégyentől vöröslik az arcom. SZemét! Szemét!! Ez nem ér... persze hogy reagál a testem... nem látja hogy egy férfi tapperolja! Áhh...nem, nem akarok felizgulni!!
|
Pofontól kicsit oldalra fordítottam a fejem, de komolyabban nem éreztem hogy fájna az ütés, csak bepirosodott tőle egy kicsit az arcom, de nem olyan vészesen, majd szinte gyilkos tekintettel néztem Pitora. Egy kezemmel szorítottam össze az ő két kezét és döntöttem teljesen az asztalra ahova le is szorítottam azokat.
-Börtön, mi? Legyen...add be hogy molesztáltalak, hogy zaklattalak szexuálisan, de képzeld el, egyáltalán nem éreztem hogy nagyon ellene lettél volna. De ha annyira be akarsz záratni tedd meg, de elintézem hogy te is utánam gyere a ketrencbe hidd el... -mondtam kicsit őrült vigyorral az arcomon, sikerült elérnie a kölyöknek hogy előjöjjön a veszélyesebb felem, amit nem szívesen mutogatok. Bár ha olykor-olykor elő is jön, az aki látja vagy halott lesz vagy őrültnek gondolják, mert senki se hisz nekik, hogy én tényleg olyan lennék mint amilyennek elhord az illető.
-Nos igaz, nem vagy csaj...de neked ez érzékenyebb pont mint nekik...-mondtam egy sunyi mosollyal és a szabad kezemmel megszorítottam Pito nemességét eléggé, hogy ruhán keresztül is kicsit fájdalmasnak érezhesse, de csak egy pillanatig tartottam így, aztán enyhítettem a szorításból és simogatni kezdtem.
De sajnos csörögni kezdett a telefonom, úgyhogy elengedtem az érzékeny pontját, amíg felvettem a mobilom és beszélni kezdtem oroszul. Grimaszaimból ki lehetett olvasni hogy először undorodva gondoltam az illetőre, majd kíváncsi szemmel pillantottam a telefonomra, aztán egy veszélyes és sunyi mosoly után le is tettem.
-Nos hol is tartottam? -kérdeztem magamtól, aztán újra rákezdtem Pito kényeztetésére, bár gondolatban egy tökéletes gyilkosságon gondolkoztam, mivel új melót kaptam. |
Zavartság lessz urrá rajtam. Nem vagyok hozzá szokva ahhoz, hogy valaki fölényeskedően beszéljen velem, sőt ilyes fajta magabiztossághoz sem. Arra számítottam hogy megijed, vagy elnézést kér, helyette újra letámad.
Testem megremegve adja át magát az akaratának. Bágyadtan hagyom, sőt már élvezem is amit csinál. Elképesztően jól csókol, szinte teljesen magábaemészt az általa okozott érzés. Teljesen elalélok tőle, jóformán leteperő, egetrengető hatású a csókja.
Alélten szuszogok párat hogy visszatérjek a jelenbe, a pillanatba miután elszakadt ajkaimtól. Pár másodpercig ködös, kissé elvarázsolt tekintettel nézek magam elé majd amint visszatér belém az erő lekeverek neki egy hatalmas nagy pofont.
Hiába csókolsz jól te szemétláda! Akkor sem teheted ezt velem!
Attól nem félek hogy visszaüt, hiszen hatósági személy fiát nem hinném hogy megmerne ütni.
-Lehetnél tolmács, ha éppen nem zárnak börtönbe!- sziszegem neki fellángolt dühvel.- Molesztálásért ugyanis börtönbe zárnak ha nemtudnád!- fenyegetőzök.- És nekem semmiből nem áll azt mondanom hogy megerőszakoltál, ezek után meg pláne nem!- próbálok visszakerülni fölényes helyzetembe, de rendesen összekuszálta a fejemet a hülye nyelves csókjával. Fele annyira sem hangzanak határozottnak szavaim mint amennyire szeretném, valamint még a lábam is remeg kissé, utóhatásként, szemem viszont szikrákat szór.
-És ne csókolgass, ne merészeld!! Nem vagyok csaj te....teee buzeráns!- szegezem rá fenyegetően az ujjamat.Próbálok "normálisan" viselkedni, mert félek ha megadom magam azzal ő nyerne. Azt meg ugye nem engedhetem nemde bár?! |
Hangosan elnevettem magam, nem bírtam tovább bent tartani. Végig hallgattam a fiú szitkozódását, minden szavára figyeltem egész idő alatt egyre jobban és jobban elmosolyodtam, majd hirtelen teljesen komolyra váltottam és közelebb hajoltam hozzá. Orrunk között néhány miliméter volt, úgy néztem vele szembe.
-Nos kedves Pito, próbálkozz csak kirugatni, kíváncsi vagyok mire mész... vagy akár lecsukatni... de olyan kapcsolataim vannak amik ezt számodra lehetetlenné teszik. Nem ijesztettél meg azzal hogy nem lesz újágírói munkám. Simán szerezhetek bármilyen másik munkát, amit csak akarok ilyen nyelvtudással ami nekem van, lehet akár fordító vagy a nagykövetségen tolmács. -vágtam hozzá Pitohoz a tényleket, hogy kicsit visszaszorítsam az egóját, amiért azt hiszi hogy ő bármire képes. Remélem hamarosan felfogja, hogy ég és föld van az én és az ő hatalma között. Megfogtam a tarkóját és újra megcsókoltam, bár most sokkal szenvedélyesebben és vadabbul. Ez volt az a csókom, amitől minden nő térde bemondja az unalmas, ezért kíváncsi leszek hogy nála milyen hatást érek el egy ilyen trükkös csókkal. Később újra elhajoltam tőle és összefontam a két karom a mellkasomnál és vártam a reakcióját a törpének. |
Annyira zavar hogy kissebb vagyok nála. Nemtudok elslisszanni! Annyira ideszorított hogy rúgni sem tudnék.Mit dumál ez nekem? Épp azon vagyok hogy akkor kiabálni fogok mikor száját az enyémre tapasztva hátradönt. Lefogja a karomat így csak a másik kezemmel tudom ütögetni a mellkasát.
Mi a fenét művel! Annyira szorosan tart! Tehetelen vagyok. Próbálok elhúzódni, de ő az erősebb, be kell látnom
. Félek ha erősebben vergődnék elejtene aztán még nekem fájna utána és nem neki, ezért nem ficánkolok.. Összeszorítom szemeimet.Teljesen elvörösödöm. Ezt nem hiszem el!
Óvatlan pillanatomban a nyelve becsusszan a számba, ekkor megadom magam. Abbahagyom mellkasának püffölését. Szívem vadul kalapál, a testem megremeg az érzéstől de egyben elünt a düh is, hogy hogy a francba képzeli ez a felfuvalkodott majom hogy ilyet tehet velem. Belenyögök a csókba mivel rá akarok kiabálni hoyg fejezze be de ettől csak még erélyesebben csókol. Beszarás!
Elenged,jobban mondva a szája. Levegő után kapdosok és csak után anyitomki aszemem mikor már elég bátornak érzem magam hozzá hogy szembenézzek vele
-Ezt meg mégis... hogy? HE??- esetlen kérdések ezek tehetetlen dühömben. Értetlen és dühös tekintettel bámulok rá, és még mindíg kissé erőtlennek érzem magam a csókja miatt . Perverz állat!
-Ez zaklatás! Szexuális zaklatás! Az meg bűncselekmény! Teee... teee ferde hajlamú perverz- szórom rá az átkaimat a végén egyre jobban elhalkulva. Nem tetszik nekem ahogy rám néz.
-Befoglak köpni...- csúszik ki a számon, bár valójában nem akarnám beköpni mert mégis már ez olyan égő, hogy letepert egy pasi. De ezszerencsére nemlátszik rajtam hoyg tétováznél-És akkor fuccs az újságírói karierednek Spike!-Próbálok határozottnak látszani, pedig rendesen bevagyok tojva, mivel lefog,és ő van felül. |
-Tudod mit rugdoss, még egy lőtt sebet se éreznék meg, de probálkozz csak...üss vagy rugj, de egyik se segít rajtam és ideje befogni a szádat most más kölyök...-mondtam kicsit gonoszan elmosolyodva, csak egy picit mutattam meg a valódi énem, mert ennél sokkal brutálisabb is tudok lenni, de úgy döntöttem most csak kostolgatom a nagyszájú kölyköt. Ezért egy gyors pillanat leforgása alatt megcsókoltam, így befogtam a száját, hogy ne tudjon többet magyarázni nekem semmit, mert kezdett az idegeimre menni, bár tetszett is hogy van bátorsága egy nála nagyobbal kötözködni, de ez esetben ez most eléggé ostoba dolognak bizonyult részéről. Egyik kezemmel Pito hátát tartottam másikkal a fejét hogy ne tudja elhúzni, de amivel átkaroltam azzal az egyik kezét is ügyesen lefogtam és eléggé hátradöntöttem majdnem egészen az asztalig. Csókba később bevetetem a nyelvem is, de a szemem végig nyitva volt hogy figyeljem mit csinál a fiú, majd néhány perccel később elengedtem az ajkaimmal, de a kezeimmal tartottam őt. |
-Én nem kértem hogy hívj meg kávéra!- akadékoskodom. Ne jöjjön már ezzel, tényleg nem én kértem tőle a kávét. Így járt... ez van, hálátlan dög vagyok!.
-Nekem aztán te csak ne taníts semmit! És nem vagyok törpe!- vicsorgom a végét. Mégis mit csinál... basszus!
-Eressz!- kezdem el feszegetni a karját. Nem hiszem el hoyg ezt csinálja velem. Nekitol egy asztalnak majd az állam alá nyúlva megemeli a fejemet. Tüdös tekintettel nézek vissza rá.
-Fúú de félek a gigantikus újságíróbácsitól!- morgom gúnyosan a szavakat. Valójában kicsit tényleg megilletődtem, de ezt nemfogom az orrára kötni, én ugyan nem.
-Eressz el, vag ymegint megrúdlak!- fenyegetem. |
Halkan nevetni kezdtem mikor nem tudta kimondani a nevem ő se. Valójában számítottam rá hogy ez lesz, de azért vicces hallani ahogy próbálkozik, mondjuk az én nevem az övéhez képest sokkal izgalmasabb és jobban is jellemez engem. Mondandóm befejeztével kaptam a rugást ami meg se kottyant, komolyan nem éreztem meg, de azért nem hagyhattam ennyiben a dolgot. Pito után mentem akkor láttam hogy senki sincs a helységbe ezen kicsit perverzen elmosolyodtam főleg azért mert perverz állatnak nevezett.
-Nem szép dolog valakit perverz állatnak nevezni és megrugdosni mikor meghívott egy kávéra...látom meg kell tanítanom neked egy két dolgot...törpe...-mondtam komoly hangon és ledobtam a táskám az iroda ajtaja mellé és visszarántottam Pitot a helységbe, hogy ne tudjon elszökni előlem, majd a lábammal becsuktam ügyesen az ajtót. A fiút addig toltam, amíg el nem értünk egy asztalhoz majd két ujjam közé helyeztem az állát és felemeltem hogy rám nézzen. -Rossz emberrel keztél ki, Mr. igyekszem felmérgeli a körülettem lévő embereket törpe...-adtam az új nevet Pitonak |
-Nyikolaj...raj.. jal... uhh- tényleg nembírom kiejteni a Nyikorgó nevét. Hívhatnám Nyikorgónak... azt lehet jobban szívlelné mint a Spike-ot.
-Maradjunk a Spike-nál- vigyorgok, hiszen én nyertem, az ő neve tré és kimondhatatlan , én kreatív viszont adtam neki egy szebbet. Hehe!
A mellkasomra helyezi a kezét és nekitol a falnak. Mi a fene? Mit taszigál? A fene essen a hatalmas termetedbe! A fülemhez hajol, nah ez nem... nem tetszik! Erőfölényben van, nem vicces!
-Nem vagyok az a sunyi fajta, ha kell akár nappal is betudnék jönni bármiért...de honnan veszed hogy nem miattad maradok itt?-
-Mi vagy te valami perverz állat hm, vagy csak mazohista?-kérdezem újból elvigyorodva mikorra megtalálom a hangomat.
Hátrébb lépdel én meg fellélegzek. Hála égnek, így azért mindjárt jobb
-Szóval törpe hiába gondolsz ilyesmikre fölösleges megterhelned a pici agyad, mert semmi sem helyes abból amit mondasz...és ostobaságokra nem vagyok kiváncsi mert arra utal hogy az ember akitől származik szintén az...-Mi a fasz! Törpe? Pici agyam?! Na megállj!
Ellököm magam a faltól és tiszta erőből rúgom sípcsonton a modortalan Orosz égimeszelőt.
-Nem vagyok törpe!- morranok rá és készülök elsurranni mivel nemtudom vissza akar e majd vágni. Nem szeretnék kapni tőle egy sallert vagy hasonlót ezért elindulok vissza az irodába. Fene, kiüresedett a helység. Mind1 csak fogom a tatyóm és spurizok haza. Spike rendesen felmérgelt! |
-Így belegondolva a Spike nem is olyan rossz becenévnek, de ha valóban tudni akarod...Nyikolaj Ivanovics Zsakov a nevem, de a Nyikolajt használom többnyire, bár az emberek többsége mindig rosszul ejti ki, szóval nem várom el tőled hogy azt használd. Elég lesz a Spike...-mondtam Pitonak, mondjuk kicsit igaz csipkelődő hangom volt, mikor említettem hogy nem tudják kiejteni a nevem. Nem fogom hagyni hogy kiidegeljen ez a törpe ahhoz ennél sokkal több kellene, hogy felbosszantson, bár lehet kicsit ráijesztek, gondoltam magamba.
Kezemet Pito mellkasára tettem és nekinyomtam a falnak, majd a füléhez hajoltam. -Nem vagyok az a sunyi fajta, ha kell akár nappal is betudnék jönni bármiért...de honnan veszed hogy nem miattad maradok itt? -kérdeztem a fiútól kicsit duruzsoló hangon majd elhajoltam és hátrább is léptem tőle. -Szóval törpe hiába gondolsz ilyesmikre fölösleges megterhelned a pici agyad, mert semmi sem helyes abból amit mondasz...és ostobaságokra nem vagyok kiváncsi mert arra utal hogy az ember akitől származik szintén az...-közöltem vele őszintén amire gondoltam. |
-Ó, hazudtál a nevedről és elvárod hogy eláruljam a sajátom?
- Jó ha te nem mondod meg a nevedet akkor én nevezlek el...- válaszolom neki államat símogatva arcán merengve.
Milyen nevet adjak neki? Milyet-milyet?
-Szóval Spike! Tetszik? Olyan Spike-os a tekinteted- vigyorgok rá gonoszkásan.Kifogom idegelni a csókát már előre látom. Elé állok kihúzva magamat, de a franc essen bele olyan rohadt magas, ....ez most tiszta ciki! Kell nekem pipiskedni?
-Mi dolgod van még itt hm? Apu elment szóval már nincsenek firkászdolgok errefele... vagy te ilyen sunyi firkász vagy? Aki az éj leple alatt visszasurran aktákért? Oh és innen jön az is hoyg mindent tudsz nemde?- vigyorgok rá mindentudóan, hoyg most aztán lelepleztem
|
-Ezt a szótár dolgot bóknak veszem...és ha írni tudok logikus hogy olvasni is...-válaszoltam egyszerűen a fiúnak, mikor meghallottam a nevét csak elmosolyodtam, tehát igazam volt és hazudott a nevét illetően, bár tényleg érdekesebb lett volna ha magamnak kell megtalálnom az infót és nem hozzák nekem ezüst tálcán.
Biccentettem a rendőrnek, ezzel ismételten köszöntem illetve elköszöntem tőle, majd a kacsintásra felvontam a szemöldököm, de belementem a játékba és eljátszottam mintha jegyzeteltem volna, mikor az apuci távozott eltettem a felszerelésem most már a váll táskámba, ami a hátam mögött lógott szinte észrevétlenül. -Ó, hazudtál a nevedről és elvárod hogy eláruljam a sajátom? -tettem fel a kérdést Pitonak, mert nem láttam fair alkunak, hogy válaszoljak a kérdésére mikor ő füllentett |
-Mi vagy te? Egy szótár basszus?-fintorgok. Bajban vagyok, de nem is kicsit, hiszen ő tud Olaszul, én meg csak a csúnya szavaakat tanultam meg. Eléggé lusta vagyok, nem szeretek tanulni. És az agyam is főleg csak a csúnya szavakra volt kellőképpen fogékony, szóval ez van. De visszatérve rá, nem örülök hogy ennyi nyelven beszél.
-Várj, csak írni tudsz vagy beszélni is?-kérdezem vigyorogva csak hogy piszkáljam még egy kicsit ezt a szöszi Ruszkit.
Ekkor csörtet ki apám a folyosóra és megzavarja a szórakozásomat
-Pito! Már mindenütt kerestelek, mégis mi a fenét csinálsz a folyosón amikor tudod hoyg sajtókonferencia zajlik az egész épületben
-Nem látod papa, interjút adok- vigyorgok apámra majd az oroszra kacsintok. Hát a nevemet már megtudta, egye fene.
Apám feltekint a nevenincs nyurgára majd sóhajt egyet és lelegyint.- Én most hazamegyek, mert elfáradtam. 8 elött essél haza, különben kizárlak a házból-Che ha kizársz akkor betöröm az ablakot! Ilyen egyszerű, gond megoldva. Integetek apunak ameddig elcsámborog majd visszapillantok a fazonra.- És neked van neved? |
-Da, ya russkii....-mondtam először a válaszom a fiúnak az anyanyelvemen, bár a ruszki kifejezést eléggé sértőnek gondoltam, de végülis nem engedhettem meg magamnak hogy fent akadjak ezen vagy hogy kiadjam mire is gondolok ilyenkor helyette válaszoltam újra a fiúnak most már az álata is érhető nyelven. -Igen orosz vagyok...-adtam a válaszom ismételten.
Mikor a srác kiosztott a nevét illetően elmosolyodtam és elvettem tőle a füzetemet, majd újra a kezem és az oldalam közé szorítottam, majd sóhajtottam mikor az írásmódról magyarázott nekem minden félét. -Tudok európaiul, pontosabban angolul, franciául, olaszul írni és japánul, kínaiul, meg még sok más nyelven hiszen újságíró vagyok minden országba meg kell állnom a helyem...-mondtam Rafaelnek, jobban mondva hazudtam mivel a maffia ügyleteim miatt kellett megtanulnom mindezt, hogy tudjam tartani a kapcsolataimat. |
-Porche miseria...(Mi a kín)- csúszik ki a számon mikor meglátom ezeket a kriksz krakszokat a papíron. Mi a franc vagy te ? Egyiptomiul írsz vagy mi a cucc?-Megforgatom a füzetet de nemjövök rá hoyg mi ez a zagyvaság.
-He?-nézek rá mire kiböki
-Csak akkor ajánlom az olvasgatást ha tudsz oroszul Mr. Rafael...
-Oroszul? Ruszki vagy?-kérdezem egyik szemöldökömet megemelve majd két ujjam közé csippentem a noteszt és eltartva magamtól kicsit kezdem himbálóztatni
-Nem Mr. Rafael csak Rafael- javítom ki. Miért pont a Rafael jutott az eszembe? Tök béna név... lehettem volna Alejandro, Rodrigo, Alfonso vagy valami sokkal vagányabb, de nem... nekem a béna Rafael jutott az eszembe! Gratulálhatsz magadnak Pito..!
-Miért nem tanulsz meg európaiul írni he? Vagy legalább japánul?!Itt senki nem érti ezeket a hieroglifákat- húzom el a számat. Pedig annyira érdekelne mi van benne. |
-Rafael? -ismételtem a nevet és kicsit elgondolkoztam rajta, eléggé gyanúsnak tűnt a dolog, nem is tudom ez olyan megérzés volt, valahogy mindig rájövök hogy ki mikor hazudik nekem, de ezt nem kötöttem különösebben az orra alá. Személy szerint eléggé pimasz srácnak láttam a rendős fiát ami meglepetésként hatott számomra, de eléggé kellemes volt, ritkán találkozom ilyen nagyszájú emberrel, bár engem nem húz fel bármennyire is szeretné és nem fog kikészíteni sem, kiképeztek ennél rosszabbakra is bár erről ő nem tud.
-Csak kíváncsiság volt és gondoltam illő lenne bemutatkoznod ha már fizette neked egy italt, mellesleg én nem írok ócsároló cikket csak mindig az őszinte igazságot, ha tetszik a főnökömnek ha nem ell kell fogadnia nincs más választása...-magyaráztam a fiúnak mikor kikapta a kezemből a füzetemet, ezen magamba elkezdtem nevet. -Csak akkor ajánlom az olvasgatást ha tudsz oroszul Mr. Rafael...-mondtam a fiúnak kedvesen, bár fejbe gúnyolódtam rajta eléggé rendesen, mert sejtettem hogy nem ért az oroszhoz, hiszen eléggé olaszos neve van. |
-Jah persze tudsz mindent... A firkászok mindenkiből kicsikarják azt az infót ami nekik kell nemde?-pimaszkodom gúnyos módon még rá is kacsintok a palira, csak hogy tudja ennyivel nemtud lekezelni majd kiiszom a poharam tartalmát.
Elmosolyodik. Nem semmi, most meg mit mosolyogsz?! Nem haverkodom piócákkal haver! Tudom hogy infó kell, mindegyikőtöknek az kell!
Bedob az autómatába még egy tallért és kér magának egy olyan cukros szutykot. Fúj..., nincs valami jó ízlésed firkászkám! Csak egy grimasszal illetem italválasztását de megse mukkanok.
-És úgy mellesleg hogy hívnak? - És úgy mellesleg mi közöd hozzá? Nah jó, ez azért túl bunkó lenne a képéve vágni. De biztos hogy nem mondom meg neki az igazi nevemet. Egy ilyen keselyűnek én aztán nem
-Rafael.- hazudom lazán mintha tényleg így hívnának.Nah persze... Rafael? Micsoda buzis név! Szeretem én a bece nevemet,a nevemet már kevésbé mert túl olaszos. És szégyen szemre még olaszul sem tudok....csak káromkodni, de azt nagyon. Hehe.
-Minek neked a nevem? Ugye nem valami ócsároló cikkhez kell a rendőrségről hm?-kérdezem és ügyesen ezzel a lendülettel ki is halászom hóna alóla füzetet.Mielőtt utánam kaphatna hátraszükkenek és elkezdem nézni mit firkált ide.
|
[425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
