|
Témaindító hozzászólás
|
2012.01.19. 23:18 - |
 |
[425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
-Meg...mint ahogy bambi barátait a nyulakat is megöltem, te pedig erőszeretettel etted meg őket...itt ilyen az élt...ölni kell hogy ne halj éhen, de ha gondolod akkor nem megyek vadászni és nem lesz kaja...-közöltem a fiúval a tényeket. Oké hogy városi, de hogy ennyire ne tudjon semmit a vidéki életről kicsit felhúzott. Ezért gondoltam közlöm vele a rideg valóságot, hogy milyen is az élet egy ilyen helyen.
-Őszinte leszek Pito...nem szívesen mondom ezt, de ha nálad nem érhetek el semmit...másnál kell keresnem vígaszt, mert a testem lassan üvölt hogy dugjak...-na igen elég nyers dolog volt, de hiába vagyok vele rendes és kedves a valódi énem az ilyen. Túl őszinte. |
-Nem hazudok!- fújom fel az arcomat.-Tőled nem félek....csak attól... hogy megint...- itt megborzongok az emléktől és inkább elfordítom a fejemet. -Nem akarom hogy megint büntess... - mondom halkabban- Megölöd Bambi papáját!- csúszik ki a számon és bámulok rá elkerekedett szemekkel. Nee! Meneküljön minden állat... Spike te gyilkos....Bambit is megölnéd mi?// Városi srác vagyok, na... annyit tudokhogy a hús a polcról, a szupermarketből jó, azt csá... értek is én ahhoz hogy megy itt vidéken a táplálkozás// |
-Legalább ne hazudj...láttam hogy viselkedtél mikor neki kezdtem...és nem úgy tűnt mintha nem félnék...-mondtam neki komolyan majd leültem egy távolabbi székre. Lábaimat keresztbe tettem, de úgy hogy a bal bokám a jobb térdemen legyen szóval elég nagy terpeszbe.
-Ha jönni akarsz, elcipellek...gondolom lovat nem tudsz betörni...pedig azzal egyszerűbb lenne és jöhetnél...-mondtam elgondolkozva, mert eszembe jutott az a fekete paripa. ~én lehet megtudnám szelidíteni, de nem hiszem hogy egy városi kölyök ráülne egy lóra~ gondolkoztam.
-Bár így belegondolva, nem biztos hogy tetszene, ahogy megölök egy állatot...szarvast mondjuk... |
-Hát mivel bicegek, így nemhinném hogy sok hasznomat vennéd..- sóhajtok föl, mivel nemigen vagyok képes a mozgásra.Fura kérdést tesz fel, majd a számhoz hajolva rányal a szélére finoman. Nemértem mi ez.
-Sajnos félek hogy ha sok időt töltök veled, megfoglak erőszakolni, te pedig félsz tőlem, úgyhogy nem lenne tanácsos...-Megerőszakol? Megint?
-Én nem félek tőled..- mondom komolyan, mert én tényleg nem tőle félek. Kérem-szépen én attól félek hogy megint azt fogja csinálni velem amit a multkor.... fájdalmat okozott, megalázott, megríkatott. Ugyan ki vágyna erre még egyszer?
|
-Felőlem velem jöhetsz ha akarsz...persze ha nem leszel a útba...meg őszintén, szerintem fogalmad sincs róla miért akarok távol lenni tőled ugye? -tettem fel a kérdést, bár eléggé nyersnek tűnhet, de mit csináljak? Hiába viselkedek úgy sose leszek a legjobb ember a világon, mert rengeteg vér tapad a kezemhez, ami ott is marad.
Odahajoltam Pitohoz és lenyaltam a szája széléről egy kis ott maradt édességet. -Sajnos félek hogy ha sok időt töltök veled, megfoglak erőszakolni, te pedig félsz tőlem, úgyhogy nem lenne tanácsos...-egészítettem ki a kérdésemet a válasszal. |
Most kedvem lenne megsimogatni a buksiját és hozzá vágni hog y" jó kutya vagy Spike, a gazdi szeret"- de nemhinném hogy jó néven venné így csak aranyosan önfeledten rámosolygok és már azonnal a számba is tuszmákoltam egy kanál finomságot. Hümmörögve köszönöm meg neki hogy idehozta , majd serényen kezdem kanalazni az édességet.
-Spike, akkor ma nem leszel itt este? Megint egyedül hagysz?! Nem szép dolog...- teszem hozzá grimaszolva.- Ésha bejön valami medve vagy tehén és gonosz módon szétbarmolj a alakásodat? Vagy széttép engem hm?? |
-Mert megyek este vadászni úgy döntöttem...-mondtam holt nyugodtan a fiúnak, majd fél szemmel követtem hogy elhagyja a helyet. Hallottam hogy könvet lapozgat, bár sejtettem hogy nem igen fogja megérteni azokat, mert a többség orosz, bár van egy más nyelvű könyvem is csak a legfelső polcon.
Mikor hallottam a felkiáltást kihajoltam hogy megnézzem mi történt, de láttam hogy a pudingot szugerálja ami mellettem maradt. Sóhajtottam egyet és letettem a fegyvert, majd felkaptam a pudingot és odavittem neki. ~hm lehet teste nem puskával megyek hanem a számszer íjammal, az halkabb...~ gondolkoztam miközbe odanyújtottam neki az édességet.
-Parancsolj... |
Kíváncsian kapom ki a kezéből a töltényt. Fúúú, sosem láttam még ilyet és meglehetősen érdekesnek is találom így ámélkodva forgatom ujjaim között míg Nyikolaj vissz anem veszi tőlem hogy megtöltse a fegyvert.
- Csak megnéztem van e benne valami...- válaszolom ártatlanul. - Minek ez most neked?-kérdezem a fegyverre bökve. Úgy elvenném tőle megint, de nem akarok hadakozni vele, főleg nem egy fegyverért, még a végén lepuffantana ezért átbicegve a bőrfotelba lábaimat a karfára fektetve hátamat a másik karfának döntve kényelmesen elnyúlok, közben már le is halásztam egy könyvet a polcról amit lekezdtem lapozgatni. Az írást nem értem, csak a képeket nézegetem benne.
-Ajj!- kiáltok fel ijedten a könyvet félrerakva. Otthagytam a pudingomat! Ehhh... most kelhetek fel érte.... hmm lehet ha erősen szugerálom, a kaját, Nyikolaj ideadja nekem.... egy próbát megér. |
Meglepődtem hogy csak így elvette a fegyverem. Addig mosolyogtam azon amit csinál, amíg magával szembe nem fordította a csövet, na akkor iszonyú gyorsan elvettem a kezéből a vadászpuskát.
-Meg és nem szeretném ha az agy darabjaidat kéne felsikálnom...-mondtam neki eléggé mérgesen, amiért ilyen hülyeséget csinált. Bár tudtam hogy nem valószínű hogy tartott fegyvert a kezébe. De akkor is, belenézni a csőbe, felér egy öngyilkossággal. Térdemhez tettem a fegyvert és szétpattintottam így a cső a felénél megtört és kinyílt a "tár" amibe két eléggé masszív töltény volt és megmutattam Pitonak
-Ez van benne, ha annyira édekel...de ha lehet még egyszer ne nézz farkasszemet a csővel |
Bebicegek a hang irányába, számban a kanállal kezemben az asztalról zsákmányolt finomsággal. -Hmmmmm...hm?- Nyiko épp egy fegyvert pucol, én meg csak félrebiccentett fejjel nézek rá majd odavánszorogva hozzá, lerakom a pudingot a mellette lévő asztalra, a kanalat belevágom a félig üres tálkába, majd elcsaklizom tőle a fegyvert. Nem félek hogy egölni akarna, hiszen ha azt akarta volna akkor nem vereti össsze magát... nemde?
Ezzel hogyan kell lőni?-kérdem kissé hadonászó mozdulatokat téve a fegyverrel majd megpróbálom úgy tartani ahogy a tv ben is szokták a vadászok, persze nem Spikera célkoz, hanem egy bőrfotelra. AZért annyira sületlen nem vagyok hogy őt célozzam be.- Beng..- játszom el hogy lelövöm a bútortadabot majd tovább kezdek matatni arajta. Sosem volt még a kezemben fegyver, tetszik a fogása, látni akarom mi van benne, így szembefordítva magammal belelesek a csőbe.
-Ez megvan töltve?-érdeklődöm utólagosan |
Az egyik szobába voltam a konyha mellett. Ott tartottam a vadászathoz szükséges dolgokat és épp tisztítottam az egyik fegyveveremet. -Itt vagyok nem vesztem el...-mondtam neki, mondjuk még nem kéne ennyire aktívnak lennem a láz után mert még hőemelkedésem van, de hát nem tudok egy helybe ülni nem az a típus vagyok az is biztos. Bár ha Pito meglát a fegyverrel tuti elmenekül tőlem. Mindegy jobb lenne úgy, mert félek lassan elérem a limitem és rátámadok. |
Kaja! Felcsillan a szemem és már vetemis magam a finomságra. Miközben eszem elkezdem keresni Spikeot-Spike?-hívom, hátha akkor előjön- Spike? Spike...Spike?!- bicegve indulok keresni őt |
Már akkor eltűntem mikor Pito elment aludni, mert én addig elosontam szerezni valamit az ebédhez, de gondoltam mivel húz volt most csináltam mást. Epret és málnát nyomtam össze és kihított tehéntej segítségével csináltam belőle pudingot, ügyesen. Mira Pito felkelt a kanapé előtti asztalom már az várt rá, egy jópár eper és málna puding. ~később tényleg mennem kell vadászni valamit és a pincébe vinni, mert ott mara hideg van csak elállna~ gondolkoztam. |
Hangosan sóhajtottam, ezzel is kiengedve a bennem felgyűlt feszkót. Ücsörgök egy darabik Nyikolaj társaságában majd elnézést kérve elalszom a kanapén. Nem bírok tovább ébremaradni. Túl sok izgalomvolt ez egyszerre. Dél körül ébredek korgó gyomrom hangjára... azonnal az az első hoyg felkelve tekintetemmel őt kutatom. Remélem nem tünt el megint... |
Láttam hogy viselkedik Pito és sejtettem hogy most éppen az arcát igyekszik takarni előlem. Nem is akarom kényszeríteni hogy megmutassa nekem azt, csak gyengéden magamhoz öleltem, aztán kicsit jobban a mellkasomhoz nyomtam, nem érdekelt a fájdalom. Azt akartam hogy biztonságba tudja magát, ha már nem érhetek hozzá másképp, mert fél tőlem. De az ölelés még belefér. |
-Nem... nem...nem tudom...- hebegem megilletődötten majd a felsóm aljára bámulva elkezdem morzsolgatni ujjaim között az anyagot. Előredöntm fejemet hogy szőke tincseim arcom elé lógjanak. Nem akarom hogy lássa mennyire megijedtem hogy így találtam rá, hajnalban. Még csak most jön ki a megkönnyebbülés, sírás formájában, féltem hogy megfog halni... de hiszek neki. Ha aztmondja megmarad, akkor megmarad. EZért is sírok, mert megkönnyebbültem... |
-Tényleg? És mit mondasz neki? Leestem a lépcsőn? Mert olyat aki a maffiával üzletel egyáltalán nem látnak el...-mondtam Pitonak. Rendes volt tőle hogy aggódik értem tényleg, de ezzel nem tudunk tenni semmit. Orvos nem látna el, mert azért látszik hogy szépen elvertek és erre csak a maffia képes, ezt mindenki tudja.
-Túlfogom élni ne aggódj...-próbáltam nyugtatni a fiút. |
Óvatosan húzódom közelebb hózzá, de mivel tudom hogy sérült így nem érintem meg, csak a közeébe kuporodom össze.- Miért mentél el?-Kérdezek a válasz helyett.
-Rosszul nézel ki...- dünnyögöm halkan.- Kikéne hívni hozzád egy orvost... |
Néhány órával később vánszorogtam vissza a kis házikóba, de akkor már Pito is fent volt és a tűznél ült. Én tiszta vizesen vánszorogtam be, egyenesen a fürdőbe és magamra terítettem egy hatalmas törölközőt, amit kétszer simán áttekertem magamon és tetőtől talpig fedett. Olyan volt mint egy takaró, de mégis törölköző volt.
-Felkeltettelek? -kérdeztem halkan miközben a fiú mellé vánszorogtam és leültem a tűzhőz. A hideg pataknak hála, a testem kellőképp lehűlt és most már nincs olyan magas lázam, bár még van egy kis hőemelkedésem az biztos. |
Nyugodtan alszom a földön, de aztán eltűnik a meleg mellőlem. Erre felriadok. Eltünt! Spike eltünt... megint! Összekuporodom, közelebb fészkelődve a tűzhöz. Nem szeretek egyedül lenni... fájdalmas a csönd, folytogat a magány. Hova ment Spike? ilyen állapotban hova tudott egyáltalán menni? |
[425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
