Neve: Kyo [Művésznév]
Kora: 30év
Neme: Férfi

Megjelenése: Szerencsétlent elég kis magassággal áldották meg, amit kifejezetten rühell, és ölni tudna, ha egy-egy mondatban megfogalmazzák, vagy csak a Törpe és annak egyéb szinonimáival illetik 160centiméteres testmagasságát. Testtömege se éri el a 45kilogrammot, mivel csak 43kg, ezért könnyű csak úgy felkapni nagy hirtelenségből, bár azt se szereti, és jól megcsapkodja a merénylőjét. Teste egyébként enyhén izmos, hasa kidolgozott, bár nem annyira, mint az amerikai szörfdeszkás álom pasiknak, szóval csak mértékkel. Bőre nem épp hibátlan, hiszen eléggé sok tetoválással büszkélkedhet, az egész testén. Arca kicsit széles, szemei kisebb vágásúak, mivel japán származású, és ez meglátszik arcán. Barna szemei vannak, amik a koncert hevében őrülten csillognak.  Piercingekkel bővelkedik, bár abból jóval kevesebb van, mint tetoválásaiból, ami testének negyedét elfoglalja. Szőke haja félhosszú, általában rendezetlenül áll. Méretei ellenére mindig három, vagy kettő számnál nagyobb ruhát ölt magára, szóval, mint a gettóban a fekete bőrűek, az jellemzi öltözködési stílusát. Persze a boxere ez nem vonatkozik, nem szokása leesőket venni. Szereti a kiegészítőket, de abból is mértékkel. Arca többnyire mogorva, vagy unott. Viszont többször is mosolyog, és olyankor aranyossá válik.

Belső tulajdonságok: Mogorva, undok egy pöcs, főleg a barátaival. Voltaképpen ő egy nyugodt személy, aki csak morog mindenféle, de nem árt senkinek. A színpad, na, az más helyzet mindig. Ott kiadja magából a feszültségeket. A koncerteken meghal, de fel is támad.  Az az érzés, ami benne kering akkor, senki sem érti, de lehet, hogy nem is akarják megérteni. Ő egy művészlélek. S bár eléggé morcos, csak szépet alkot. Nagyon sokat dolgozik, mintha valami menedéket keresne ott. Hosszú évek alatt alakította ki a saját világát, amiben még most is él, aminek falait megerősítette, így taszít el mindenkit magától. Szeret hepciáskodni, mindamellett, hogy igazából ő egy nyugodt természet. Szeret lustálkodni, bár ritkán teszi, ahogy a friss levegőn való részvételt is csökkentette az elmúlt két évben. Szereti a szépet, tesz is a szépért, ihletet merít a szépből, művészetet kever a szép és mocsok fogalmából. Ő egy elvont figura, aki nem szívesen megy emberek közé, de a rajongók az élete, akikért mindent megtesz. Imádja azt, amit tesz, csodálattal tölti el saját művészete. Perverz, de az inkább koncertek közben jelenik meg, mikor a mikrofonjával izgatja magát, kéjesen vonaglik ott. Elzárkózik a külvilágtól, csak saját koncertjein nyíl meg. Sokat elmélkedik mindenfélén. Szeret szórakozni baráti körével, szeret inni, szeret kis mennyiségű drogot szívni. Hamar betud durcáskodni, és vannak aranyos dolgai, amit az ember megmosolyog. Bújós természetű, de csak sok noszogatás árán ölel meg valakit, vagy engedi, hogy megöleljék. Kis pukkancs néha. Képes irigykedésre, és önző módon szereti kisajátítani azt, ami az övé. De, ennek ellenére ő egy jó ember, aki – mégha nem is látszik – törődik mások érzéseivel. Mikor a színpadon van, ez látszik a legjobban, mert nem magának énekel, hanem teljes szívvel a közönségének. Egyszerű szavakkal képtelen kifejezni érzéseit, viszont, ha énekelheti, akkor máris minden könnyebb. A sértések tőle általában nem komolyan, de, ha valaki annak veszi, akkor szomorú lesz, habár nem kér bocsánatot, mert azt kinyögni egy évszázad, számára. Kedveskedő gesztusait sokan nem veszik észre, pedig a legapróbb mozdulataiban ott van. Ő egy furcsa ember, mégis annyian szeretik, annyian éneklik vele dalait, és ez neki maga a Boldogság, az az érzés, amiért él, amiért felkel mindennap.

Előélete | Múltja: Kyoto-ban született. Édesanya nélkül nőtt fel, mivel születésekor elhunyt. E miatt az élete már egy bizonyos pontig meg volt határozva. Anyai szeretet nélkül cseperedett fel. Apjától sokáig nem kapott semmiféle érzelmet, ezért csak az üresség lakozott kicsi lelkében. Az óvodában tapasztalta meg először a kedvességet, azt, hogy ő is valaki, hogy vele is törődnek. A közös játékok, amikbe belekellett rázódnia, hiszen addig csak egykén játszadozott egy kocsival, amit talált még, egészen véletlenül. Az iskolába járva új és új érzések érték, amiket néha nem tudott feldolgozni, avagy rendszerint vonult el az iskola udvarának legtávolabbi bokrába, hogy ott megbújva sírjon, még ha jó dolog is érte. Apjával a kapcsolata még mindig katasztrofális volt akkor, és hiába akart tenni érte, képtelennek bizonyult. Kyonak a szobájának ablakán való nézelődés maradt, mikor apukák a gyerekeikkel mentek bicajozni, vagy csak a szomszédban kosaraztak, fociztak. Az iskolában, az osztályban, Ő volt a kívülálló, az a bizonyos fura gyerek, akihez nem szóltak, csak ha nagyon kellett. Tanulmányi eredményei közepesre sikeredtek, hiába tanult folyton. Apukájától ki is kapott, aki inkább abban fáradozott, hogy valami szeretőt keressen magának. Lakásukban megfordult nem is egy nő, de hosszantartó ideig még sem maradt egy sem, hogy anyuka legyen. Pedig Kyo nagyon szeretett volna egyet, mert az iskolában már megfigyelte, mikor jött be egy-egy szülő, és annak egy-egy gyereke azt mondta ’ anyukám! Képzeld szereztem egy jó jegyet! ’. Ő ilyet nem élhetett át, pedig epekedett érte, de mennyire! Elvégezte az általánost, a gimnáziumot is. Akkoriban sok- sok zenét hallgatott, és ő maga is szeretett énekelni. Mivel anyagilag nem álltak jól, ezért esténként kimászott szobájának ablakán, és a várost járva, a legforgalmasabb tereket kereste meg, és énekelt, teljes szívéből. Eleinte nem volt keresete, de aztán mégis… Az emberek meghallgatták énekét, és mosolyogva dobtak pénzt kalapjába. Boldog volt, hiszen valamiért megdolgozott és elismerést is kapott, amit az apjától sosem kapna meg.  Az egyik utcán ismerkedett meg egy gitárossal, akivel összebarátkozott. Lett egy barátja. Annyi év után lett egy barátja, akihez a mai napig nagyon kötődik, akivel a mai napig viccelődik, és ha kell együtt alszik vele. A kis csapat hamar meglett és Kyonak immár négy barátja lett, amit megbecsül a mai napig is, és akikkel a mai napig egy zenekarban énekel. Apjával azóta is rossz a kapcsolata, alig beszélnek. Kyo nem tudta/ tudja, hogy édesapja bizony ott volt az első igazi fellépésén, sőt, onnantól kezdte mindegyiken ott volt ez idáig, egyet sem mulasztott el. Kyo Japán leghíresebb bandájának énekese, és keserves boldogság tölti ki szívét.

Extra – Érdekesség: Egy energiabomba, még ha interjú közben képes bealudni. Volt egy szerelmi csalódása, az után csak egyéjszakás kalandoknak él. Igazi neve Nishimura Tooru, amit nem szeret.

Foglalkozás: Énekes, Előadó.

Amit szeret: Ugróegereit, meg úgy minden állatot. A rajongóit, barátait. A meséket, animéket és mangákat. Az tetoválásait, ha sokat aludhat, és a finom kajákat.

Amit nem szeret: Embereket, akik az utcán jönnek belé, vagy bárhol is. A répát, és ha a magasságával jönnek. Cukorkát, mert attól hízik